Note sull'episodio
A (poszt)modern magyar regény megújulása a nyolcvanas években ment végbe; ekkor indultak irodalmunk legjelentősebb szerzői (Esterházy, Nádas Péter, Krasznahorkai László, Spiró György…). Műveiknek Balassa Péter (1947–2003), a jelentős kritikus teremtett kontextust. Sajátos (anti)politikai funkciót olvasott ki a művekből: magatartások találkozójának, egyfajta „közösség nélküli közösség” megalkotásának, a szolidaritás megélésének és az igazmondásnak a lehetőségeként tekintett a nyolcvanas években létrejött irodalmi térre. Hogy aztán kétségbeesve regisztrálja összeomlását. Az irodalom a rendszerváltás után nem váltotta be a Balassa által hozzáfűzött reményeket. Nem tudta megszólaltatni a kor traumatikus tapasztalatait, a szabadpiac képezte szegénységet; a délszláv háborút; az általános fasizálódást; az ökológiai válságot. Az adás er ...