ÖKÉ! ÖKOLÓGIA ÉRTHETŐEN - A HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont podcastja | Podcast on RSS.com

ÖKÉ! ÖKOLÓGIA ÉRTHETŐEN - A HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont podcastja

ÖKÉ! ÖKOLÓGIA ÉRTHETŐEN - A HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont podcastja

by HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont

Natural Sciences

Season 2

Hogyan inspirálja az állatok viselkedése a tudományt és a jövő technológiáit?

Amikor a vadlovak és a hangyák tanítanak vezetni, dönteni és együttműködni. Csoportos viselkedés során olyan új képességek jelennek, amire a csoport egyik egyede sem lenne képes. Hogyan lehet ennek a többletteljesítmény kialakulásának mechanizmusait feltárni élőlénycsoportok esetén, és hogyan hasznosíthatóak ezek az elvek mesterséges, például robotikai rendszerekben? Ennek tanulmányozásáról beszélgettünk Nagy Mátéval, a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont Evolúciótudományi Intézetének és az ELTE Biológiai Fizika tanszékének kutatójával. A szerteágazó témák között szerepel a hortobágyi vadló háremek többszintű csoportszerkezete, és hogyan tárhatóak fel drónos légifelvételek elemzésével a konkrét pillanatnyi állapoton túl rejtett múlt vagy valószínűleg bekövetkező jövőbeli változások. Mit tanulhatnak a repülő robotok a madaraktól vagy a kereső földi robotok a patkányoktól? Hogyan mérheti a légköri áramlásokat nagy felbontással egy drónshowhoz használt dróncsapat? Milyen üzenete van számunkra annak, hogy hogyan kezeli egy több tíz kilométerről hazafelé repülő galambcsapat, ha a tipikusan jó döntéseket hozó vezetőjük éppen rossz döntést hoz? Miért hasznos, ha odafigyelve egy hatékonyan működő hangyacsapatra, nem csak mindig az éppen "legkifizetődőbbnek" tűnő megoldásra koncentrálunk, akár a kutatás, akár az élet más területén... A podcast résztvevői: Dr. Nagy Máté, tudományos főmunkatárs – HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont, Evolúciótudományi Intézet; egyetemi docens – ELTE Biológiai Fizika Tanszék Takács Ádám - szerkesztő, riporter Kapcsolódó oldalak: https://ecolres.hun-ren.hu/valos-ideju-egyedfelismeres-a-termeszetvedelem-szolgalataban/

Ahova a klímaváltozás kétszer érkezett meg

Amikor 2013-ban a kutatók felépítettek egy komplex terepkísérletet a Kiskunságban, a fülöpházi homokbuckákon, még csak a klímaváltozás „várható” hatásairól beszéltünk. A kutatás célja is az volt, hogy előre jelezze a változó csapadékviszonyok homoki gyepekre gyakorolt hatásait. A kísérlet érdekes eredményeket hozott: az évelő füvek, mint a pusztai árvalányhaj és a magyar csenkesz visszaszorulását, és az egynyári fajok előretörését mutatta a szárazságkezelt parcellákban. A 2022-ben, majd 2024-ben bekövetkező extrém száraz nyarak szomorú megerősítését adták a korábbi kísérletes eredményeknek, de immár táji és regionális szinten. A klímaváltozás megérkezett. Hogyan lehet kutatni a klímaváltozás ökológiai hatásait? Lehet néhány négyzetméteren vizsgálni egy globális problémát? Milyen hatással vannak az aszályos évek a Duna-Tisza köze homoki növényzetére? Kik a vesztesek és kik a nyertesek? Hogyan változik a fajgazdagság és a szénmegkötés? Hogyan rakódnak egymásra a klímaváltozás, a tájhasználatváltozás, a tüzek és a biológiai inváziók hatásai? És mit tehetünk, hogy csökkentsük az éghajlatváltozás negatív hatásait? Kröel-Dulay György és Ónodi Gábor a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont kutatói ezekre a kérdésekre keresik a választ, és erről mesélnek podcastunkban. A podcast résztvevői: Kröel-Dulay György PhD, tudományos főmunkatárs, a HUN-REN Ökológiai és Botanikai Intézet Kísérletes Vegetációökológiai Kutatócsoport vezetője Ónodi Gábor PhD, tudományos munkatárs, a HUN-REN Ökológiai és Botanikai Intézet Kísérletes Vegetációökológiai Kutatócsoport tagja Takács Ádám – szerkesztő, riporter

A gyepek apró hősei

Több kutatás igazolta már, hogy az Ivermectin hatóanyagú féreghajtószerek kijutnak a legelő állatok trágyájával és akár 40 napig benen maradhatnak, mert addig tart a lebomlási idejük. A gyepekre kijutva a trágyakupacok odavonzzák a különböző hasznos, lebontó ízeltlábúakat, köztük a ganajtúrókat, így az Ivermectin miatt a ganajtúrók petéi és lárvái elpusztulnak. Miután a szaporulatuk megszűnik – vagy jelentősen lecsökken –, hosszú távon a legelő területekről eltűnnek ezek a ganajtúró fajok. Hogy miért fontosak és milyen jelentősége van a ganajtúró féléknek, akik a legelők kis hősei? Erről, és a szikes gyepek élővilágáról mesél következő podcastunkban Tóth Máté, ökológiai szakértő, aki betekintést nyújt a LIFE for BUGS and BIRDS projektbe is, amely a pannon löszpusztagyepek és szikes mocsarak természetvédelmi helyzetének javítását tűzte ki célul. A programban részt vevő kutatók a Kiskunsági Nemzeti Park Miklapuszta nevű tájegységében dolgoznak a gyepi növény és állatvilág fennmaradásáért. A természetvédelmi kezelések többek között olyan endemikus fajokat is segítenek, mint a kisfészkű aszat vagy a pusztai gyalogcincér. Mindemellett a rovarbarát legeltetés módszereit is vizsgálják és népszerűsítik a legelők és az ott élő rovarvilág védelme érdekében. A projekt egyik legnagyobb sikere, hogy húsz év után újra legelő állatok járják Miklapuszta szikeseit. A podcast résztvevői: Tóth Máté, ökológiai szakértő, projekt népszerűsítésért felelős koordinátor - a HUN-REN Vízi Ökológiai Intézet, Konzervációökológiai Kutatócsoportjának munkatársa Takács Ádám – szerkesztő, riporter

Vizek, amelyeknek néha ki kell száradniuk – de nem szabadna eltűnniük

Vajon miért lehet különösen izgalmas egy olyan kisvíz vagy tócsa, amely az év egy részében teljesen kiszárad? Az időszakos vizek első pillantásra jelentéktelennek tűnhetnek, valójában azonban rendkívül különleges élővilágnak adnak otthont, és fontos színterei az ökológiai és evolúciós folyamatoknak. Kiszáradásuk a működésük természetes része, sőt éppen ez teszi őket egyedivé. A klímaváltozás hatására azonban sok ilyen élőhely már nemcsak időszakosan szárad ki, hanem tartósan eltűnhet a tájból. Mi történik akkor, ha ezek a kis vizek többé nem töltődnek fel? Miért fontosak az apaji bombatölcsérek, és hogyan működnek élőhely-hálózatként a vízi közösségek számára? A podcast beszélgetésből az is kiderül, hogyan segítheti a Magyar Kísérletes Tóhálózat nevű szabadtéri kísérletrendszer annak megértését, hogy a felmelegedés és kiszáradás miként alakítja át a sekély vizek élővilágát. A kutatás mesterséges tavacskáiban valósághoz közeli körülmények között lehet vizsgálni, hogy mi történik a vízi élővilággal a klímaváltozás hatására. Az ÖKÉ! podcast új epizódjában Vad Csaba vízi ökológussal beszélgetünk az időszakos vizek biodiverzitásáról, sérülékenységéről és arról, hogy miért érdemes komolyan venni ezeket az apró, mégis különleges élőhelyeket. A podcast résztvevői: Vad Csaba PhD, tudományos főmunkatárs - Vízi Ökológiai Intézet, a Plankton-Ökológia és Táplálékhálózatok Kutatócsoport vezetője Takács Ádám – szerkesztő, riporter

A rák kutatása egy evolúcióbiológus szemszögéből

A rákbetegség evolúciós vonatkozásait kutatja Dr. Boross Gábor Zoltán biológus kutató munkatársaival Budapesten, az Evolúciótudományi Intézetben. De hogyan kell ezt a kutatási folyamatot elképzelni? A rák kialakulásakor egymást érik az evolúcióbiológia területéhez tartozó, adaptív (alkalmazkodó) történések. Egy tumor kialakulásakor egészséges sejtek mutációk révén osztódni kezdenek, így egy olyan populációt, csoportot alkotnak, amiben az egyes sejtek egymással evolúciós versenyt futnak. Ez a verseny nagyon hasonló ahhoz, ahogyan a gepárdok populációja évmilliók során egyre gyorsabb lesz, vagy egy növényfaj egyre szárazságtűrőbbé válik. Később, ha egy tumort gyógyszeres kezelésnek vetnek alá, újabb adaptáció veszi kezdetét, amelyben - hasonlóan a baktériumokban kialakuló antibiotikum rezisztenciához - a rákos sejtek egy csoportja ellenállóvá válhat a terápiával szemben. Dr. Boross Gábor Zoltán kollégáival kutatásaik során ezeket a folyamatokat próbálják jobban megérteni, melyhez a manapság igen népszerű CRISPR genommérnöki technikával hoznak létre mutációkat sejtekben, mellyel rákos növekedést indukálnak, a sejtek életútját pedig úgynevezett DNS vonalkódokkal követik. Munkájuk végső célja, hogy ezeknek az evolúciós folyamatoknak a jobb megértése által a daganatos megbetegedések hatékonyabb kezelését érjék el. A podcast résztvevői: Boross Gábor Zoltán – HUN-REN Evolúciótudományi Intézet, a Nagy Evolúciós Átmenetek Kutatócsoport tudományos főmunkatársa Takács Ádám – szerkesztő-riporter

Az algák láthatatlan világa

Mik azok az algák, és miért nélkülözhetetlenek a vizeink – és végső soron az életünk – szempontjából? Az algák sokak számára csupán zöldes bevonatot jelentenek a víz felszínén, valójában azonban rendkívül sokszínű és alapvető szerepet betöltő élőlénycsoportot alkotnak. De mik is pontosan az algák? Hová tartoznak az élővilág rendszerében, és hogyan alakult ki ez a különleges sokféleség? Podcastunkban betekintést nyerünk a vízi ökoszisztémák működésébe, ahol az algák kulcsszereplőként járulnak hozzá az anyagforgalomhoz és az élőhelyek fenntartásához. Megtudhatjuk, milyen ökoszisztéma-szolgáltatásokat nyújtanak a felszíni édesvizek, és miért fontos a vízi ökoszisztémák működésének megértése. Szó esik arról is, hogyan vizsgálják mindezt a hidrobiológusok, és miként segíthetik kutatásaik a vízkezelési döntések megalapozását. A beszélgetés során egy különleges terepi mintavételbe is bepillantunk a Tiszadobi Holt-Tiszán, amely ritka, stabil rétegzettségével izgalmas kutatási helyszín. A vízminőség kérdése is előkerül: mit jelent valójában a „tiszta víz”, és hogyan lehet ezt tudományos módszerekkel vizsgálni? Végül pedig egy készülő, ismeretterjesztő algás filmről is hallhatunk, amely segíthet közelebb hozni ezt a kevéssé ismert világot a nagyközönséghez. A podcast résztvevői: Borics Gábor, az MTA doktora, a Vízi Ökológiai Intézet Funkcionális Algológiai Kutatócsoportjának vezetője Takács Ádám – szerkesztő, riporter

Életünk alapjai, az ökológiai szolgáltatások

Az ökológiai folyamatok alkotják életfeltételeink alapját. Mégis úgy tűnik, valamit elszúrtunk… Nincs tisztább víz annál, mint amit a karsztvidékek természetes szűrőrendszerei állítanak elő. Nincs tisztább levegő annál, mint amit a növényzet megtermel, megszűr és megtisztít. És aligha van ízletesebb, mint egy hagyományos tájfajta gyümölcs. Az ökológia nem természetvédelem – hanem tudatos természet-használat. Ha jól működtetjük az ökológiai rendszereket, biztosítani tudják számunkra a tiszta ivóvizet, a jó levegőt, a termékeny talajt és számos más létfontosságú szolgáltatást. Ha azonban sérülnek, ezek az alapvető feltételek is veszélybe kerülnek. Miket szolgáltatnak nekünk az ökoszisztémák? Hogyan lehet ezt vizsgálni, hogyan lehet az ezzel kapcsolatos tudást beépíteni a tervezés és a fejlesztéspolitika eszköztárába? Ezekre a kérdésekre keresi a választ podcastunk egy aktuális projekt apropóján: „Megújuló adatokra támaszkodó, ökoszisztéma-szolgáltatás alapú zöldinfrastruktúra-fejlesztések stratégiai tervezésének megalapozása” (KEHOP_PLUSZ-3.2.2-24-2024-00002) A podcast résztvevői: Dr. Koncz Péter, a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont ökológiai szakértője, a projekt Ökoszisztéma-Szolgáltatások Munkacsoportjának vezetője. Takács Ádám – szerkesztő-riporter

A kooperáció az evolúció varázsbotja

A podcast sokrétűen körbejárja, hogy az együttműködésnek miért van kiemelt szerepe az evolúció történetében. Kooperáció alatt az élőlények olyan viselkedését, vagy működését értjük, mellyel egy másik élőlénnyel összefogva mindkettőjük rátermettségét növelik. Ám az együttműködés költséges. Ha viszont költséges, akkor a természetes szelekció miért nem tűnik el, miért nem terjednek el azok a változatok, melyek ezt a költséget nem viselik? Mégis nagyon sok kölcsönösen előnyös együttműködő kapcsolat létezik a biológiában, az egyszerű organizmusoktól a növényeken és állatokon át, az emberig. Izgalmas kérdés tehát, hogy melyek azok a mechanizmusok, amelyek az együttműködést fenntartják, költséges tulajdonsága ellenére? Választ kapunk arra is, hogy miért különösen nehéz kutatási terület az evolúcióbiológia, és ennek ellenére hogyan próbálják meg az evolúcióbiológusok abból a kevés nyomból megérteni, hogy mi történhetett több millió vagy akár milliárd évvel ezelőtt. Mik azok a filogenetikai vizsgálatok, amelyeket elvégezve megtudják, hogy mely tulajdonságok hajtanak egy fajt vagy családot az együttműködés irányába, vagy épp ellenkezőleg, akadályozzák meg a kooperáció kialakulását. Az együttműködések között is rengeteg különbség van, ezért különleges példákat kapunk az állatok, növények, baktériumok közép vagy hosszú távú együttéléséről. A mikróbák világából például elképesztő kooperációról hallhatunk a kurtafarkú tintahal, és a vele szimbiózisban élő Aliivibrió fischeri mikróba kapcsolatáról. Sok érdekességet tudhatunk meg arról is, hogy az evolúciós kooperáció hogyan függ össze az emberi társadalom, vagy az euszociális berendezkedések kialakulásával. És végül szóba kerül az is, hogy a klímaváltozás és a többi globális probléma globális együttműködést sürgetnek, ahol minden egyednek fel kéne áldozni valamit a saját előnyéből a közösség érdekéért. Azért, hogy a Föld bolygón továbbra is elfogadható életet tudjunk élni mint emberi közösség, mert a bolygó emberi civilizáció nélkül is túl fog élni, csak az nekünk nem egy kedvező forgatókönyv. A podcast résztvevői: Scheuring István, az MTA doktora – a HUN-REN Evolúciókutató Intézet tudományos tanácsadója, a Kooperáció és Evolúciós Ökológia Kutatócsoport vezetője dr. Zachar István – a HUN-REN Evolúciótudományi Intézet tudományos főmunkatársa, a Kooperáció és Evolúciós Ökológia Kutatócsoport tagja Takács Ádám – szerkesztő-riporter

A dögevéstől a szonettekig: az emberré válás rögös útja

Mi az a két biológiai kulcsképesség, amelyek az emberré válásunk zálogai voltak, amelyekben az egész élővilág legjobbai vagyunk és amelyek ,,félelmetesen sikeressé" tették az emberi fajt? Hol ringott a Homo sapiens bölcsője? Miért volt kulcsszerepe egy hirtelen éghajlatváltozásnak az emberré válásunkban? Mi köze volt a húsevésnek a kultúra kialakulásához? Hogyan alakítják evolúciós folyamatok az emberi kultúrát és miként hat kölcsön a jól ismert genetikai és a kulturális evolúció? A múlt mellett a jövőn is gondolkodva: mire vezethet, illetve okozhat-e bajt az, ha az egyre fejlettebb mesterséges intelligencia egyszer csak képes lesz az evolúcióra? A podcast résztvevői: Szilágyi András – a HUN-REN Evolúciótudományi Intézet igazgatója, a Nagy Evolúciós Átmenetek Kutatócsoport tudományos főmunkatársa Takács Ádám – szerkesztő-riporter

Ősi tölgyeseink nyomában

A beszélgetés a Kiskunság területén még megmaradt ősi, természetközeli homoki tölgyes erdőket mutatja be a hallgatóknak, amely azért értékes, mert nagyon kevés ilyen természetességű és jó állapotú alföldi kocsányos tölgyest láthatunk Magyarországon. Hivatalos statisztikák szerint a legidősebb állományok 120-130 évesek lehetnek, és a tölgyek törzsei csoportosan nőnek, tehát egy korábbi, jóval idősebb gyökérből sarjadnak. Ezek a tölgyesek genetikailag kiemelkedő értéket képviselnek, mert a megmaradt idős tölgyfák génjei évszázadokon, évezredeken keresztül bizonyították a túlélőképességüket, így lehet esélyük a klímaváltozás túlélésére, ha vigyázunk rájuk. Sajnos jelenleg a kocsányos tölgyesek a régióban a klíma szárazodása, a talajvízszint csökkenése és állományok fragmentálódása miatt csak nagyon korlátozottan képesek felújulni. Ezek az idős tölgyesek számos növény, állat és gombafaj kizárólagos élőhelyei az Alföldön. Az itt található faállomány alatt évezredek alatt kialakult erdőtalaj nagy mennyiségű szerves anyagot halmozott fel, ami a javítja a talaj vízgazdálkodását és nagy mennyiségű széndioxidot köt meg. Összesen már csak 600 hektár van a Kiskunságban ebből az élőhelyből. Az itt élő, akár 250 éve folytonosan fennmaradt tölgyesek megóvásával megakadályozhatnánk a régió biodiverzitásának drasztikus csökkenését, vagyis sok erdei növény és állatfaj kipusztulását az Alföld területéről. A podcast résztvevői: Dr. Rédei Tamás, tudományos munkatárs – HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont, Ökológiai és Botanikai Intézet, Durvaléptékű Vegetációökológiai Kutatócsoport Takács Ádám – szerkesztő, riporter

1 of 4