A két világháború között, az amatőrök számára is kezelhtő kamerák és nyersanyagok elterjedésével divatossá vált az önfilmezés a polgári családok körében. Az egyik legnagyobb magyar rendező, Forgács Péter ilyen családok, amatőr alkotók filmjeit gyűjti, archiválja, majd montázzsal, kimerevítéssel, hangkeveréssel új művekké dolgozza át őket. A polgári privátfilmesekkel egyidejűleg apparátust szerez magának a bécsi munkásmozgalom, és ugyancsak elkezdi magát filmezni. Hogyan jelenik meg a történelem az amatőrök eredeti anyagában? Mi a derűs, ünnepi képek lappangó tartalma? Mit állít az eredeti anyagról Forgács konstrukciója? Mit jelent a magán és a nyilvános elválasztása Forgács művében, és a bécsi vörös híradókban? Hogyan használja a bécsi proletariátus a filmet saját esztétikája kimunkálásához?

A Partizán Filmklub következő vetítésén bécsi hír ...