Lejártak végre a választások. Most három évig kampánycsend lesz, és már-már azt hittük, hogy beköszönt a nyugalom szigete, ahol mi, átlagpolgárok csendben tűrjük majd, hogy a politikusaink – akik éppen csattantak ki a büszkeségtől, hogy „ezt megint megcsinálták” – továbbra is kizsákmányolnak minket. Mert ez így van rendjén, ugyebár? Azt is hihetnénk, hogy elmúlt a fasiszta veszély, és megmenekültünk a szörny karmától. De közben az előző szörny karmaiban maradtunk.